A haza minden előtt

Ríz GáborA magyar kultúra volt az a közös erő, ami az elmúlt századok megrázkódtatásain és katasztrófáin átsegítette és megőrizte a nemzetet. Közös kincsünk a csodálatos anyanyelvünk az ami összeköt bennünket, magyarokat, bárhol éljünk szerte a világban. Épített örökségünk, tárgyi emlékeink, dalaink, táncaink sajátos elemei különböztetnek meg bennünket más népek kultúrájától.
E páratlan örökséget eleinktől kaptuk, s gyermekeinknek, unokáinknak kötelességünk ezt tovább adni, hozzátéve mindazt, amit szívünkkel-lelkünkkel, s alkotó kedvünkkel napjainkban teremthetünk. Ez az igazi kötelessége szülőnek, nagyszülőnek, pedagógusnak, s mindenkinek, aki számára a jövő generációi, s magyarságunk megmaradása fontos.
És ha mindannyian tesszük a dolgunkat, helytállunk legjobb tudásunk szerint ott, ahová a Gondviselés állított bennünket, akkor Kölcsey szavai soha nem merülnek feledésbe:
„Négy szócskát üzenek, vésd jól kebeledbe, s fiadnak
Hagyd örökül, ha kihúnysz: A haza minden előtt.”